Manometria (Nyelőcső nyomásviszonyainak vizsgálata)
Hogyan történik a vizsgálat?
A vizsgálat éhgyomorra történik. A miniatűr szondát az orron át a nyelőcsőbe juttatják. A szonda megfelelő elhelyezkedését rendszerint röntgenellenőrzés mellett helyezik le a megfelelő magasságba. Kétféle módszer alkalmazható. Az un. perfúziós módszer szerint a szondán keresztül folyadékot (vizet) áramoltatnak úgy, hogy a belépő folyadék előbb egy elektronikus nyomásérzékelő kamrába jut, majd a szondába kerül. A folyadék kilépésére szolgáló nyílásokat a szonda oldalán helyezik el. A mérőszondát a nyelőcső vizsgálandó szakaszain fokozatosan áthúzzák, a nyomásváltozások mérése pedig elektronikus úton, a nyomásérzékelő közvetítésével történik. A másik módszer nyomásérzékeny félvezetők használatán alapszik. Lényege, hogy miniatűr nyomásérzékelő félvezető szondát juttatnak a mérés helyére és csak a az elektromos jelet vezetik ki, amelyet kellő erősítés után mérnek. Ez a módszer hosszú időtartamú ambuláns vizsgálatok végzését is lehetővé teszi. Az adatokat tárolják, majd számítógép segítségével értékelik ki.
Mire való a vizsgálat és mikor van ilyen vizsgálatra szükség?
A nyelőcső manometriás vizsgálatok pontosan jelzik a nyelőcső különböző szakaszain uralkodó nyomásviszonyokat, a nyelőcső tovaterjedő-perisztaltikus mozgásait, meghatározható a nyelőcső alsó és felső záróizomzatának a pontos helye. A nyelőcső manometria elvégzése indokolt a nyelőcső reflux betegség súlyos nyelőcsőgyulladással járó formáiban, amikor a modern gyógyszeres kezelés nem hozza meg a megfelelő eredményt és fennáll a sebészeti műtét elvégzésének indikációja. Végül akkor is indokolt a manometria, amikor ellentmondás van a klinikai tünetek és a nyelőcső 24 órás vegyhatás (pH)-monitorizálás eredménye között. Ilyenkor az feltételezhető, hogy a panaszok hátterében nem a savas visszaáramlás, hanem a nyelőcső mozgászavarai állnak.
Mi a teendő a vizsgálat előtt?
A vizsgálat éhgyomorra követően történik.
Mi a teendő a vizsgálat után?
A vizsgálat után a szokásos napi tevékenység folytatható, kíméletre nincs szükség.
Milyen veszélyei vannak a vizsgálatnak?
A vizsgálat során igen ritkán a vékony szonda a betegnek kényelmetlenséget, múló hányingert okozhat. A beavatkozásnak gyakorlatilag nincs szövődménye.
Vizsgálat helye, információk:
A betegséghez (A-vitamin hiány (Szürkületi vakság, Farkasvakság))) tartozó további laborvizsgálatok:
A vizsgálat éhgyomorra történik. A miniatűr szondát az orron át a nyelőcsőbe juttatják. A szonda megfelelő elhelyezkedését rendszerint röntgenellenőrzés mellett helyezik le a megfelelő magasságba. Kétféle módszer alkalmazható. Az un. perfúziós módszer szerint a szondán keresztül folyadékot (vizet) áramoltatnak úgy, hogy a belépő folyadék előbb egy elektronikus nyomásérzékelő kamrába jut, majd a szondába kerül. A folyadék kilépésére szolgáló nyílásokat a szonda oldalán helyezik el. A mérőszondát a nyelőcső vizsgálandó szakaszain fokozatosan áthúzzák, a nyomásváltozások mérése pedig elektronikus úton, a nyomásérzékelő közvetítésével történik. A másik módszer nyomásérzékeny félvezetők használatán alapszik. Lényege, hogy miniatűr nyomásérzékelő félvezető szondát juttatnak a mérés helyére és csak a az elektromos jelet vezetik ki, amelyet kellő erősítés után mérnek. Ez a módszer hosszú időtartamú ambuláns vizsgálatok végzését is lehetővé teszi. Az adatokat tárolják, majd számítógép segítségével értékelik ki.
Mire való a vizsgálat és mikor van ilyen vizsgálatra szükség?
A nyelőcső manometriás vizsgálatok pontosan jelzik a nyelőcső különböző szakaszain uralkodó nyomásviszonyokat, a nyelőcső tovaterjedő-perisztaltikus mozgásait, meghatározható a nyelőcső alsó és felső záróizomzatának a pontos helye. A nyelőcső manometria elvégzése indokolt a nyelőcső reflux betegség súlyos nyelőcsőgyulladással járó formáiban, amikor a modern gyógyszeres kezelés nem hozza meg a megfelelő eredményt és fennáll a sebészeti műtét elvégzésének indikációja. Végül akkor is indokolt a manometria, amikor ellentmondás van a klinikai tünetek és a nyelőcső 24 órás vegyhatás (pH)-monitorizálás eredménye között. Ilyenkor az feltételezhető, hogy a panaszok hátterében nem a savas visszaáramlás, hanem a nyelőcső mozgászavarai állnak.
Mi a teendő a vizsgálat előtt?
A vizsgálat éhgyomorra követően történik.
Mi a teendő a vizsgálat után?
A vizsgálat után a szokásos napi tevékenység folytatható, kíméletre nincs szükség.
Milyen veszélyei vannak a vizsgálatnak?
A vizsgálat során igen ritkán a vékony szonda a betegnek kényelmetlenséget, múló hányingert okozhat. A beavatkozásnak gyakorlatilag nincs szövődménye.
Vizsgálat helye, információk:
A betegséghez (A-vitamin hiány (Szürkületi vakság, Farkasvakság))) tartozó további laborvizsgálatok:
google_ad_client = "pub-4132137900965955";
/* 336x280, létrehozva 2011.04.22. */
google_ad_slot = "6208492877";
google_ad_width = 336;
google_ad_height = 280;
//-->
A programot és az adatbázist készítette:
Pharmasoft Bt. 2040 Budaörs Nyitra köz 2/2
Mobil: 06 30 9441 349 E-mail: info*pharmasoft.hu
Figyelem, az oldal elsősorban páciensek, betegek tájékoztatására készült! Az itt olvasható információk önmagukban nem alkalmasak diagnózis felállítására. A tünetek észlelésekor forduljon kezelőorvosához! A gyógyszerkészítmények alkalmazásának kockázatáról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
Az oldal szerkesztői a lehető legnagyobb gondossággal jártak el az oldalakon találhatók információk tekintetében. Ennek ellenére előfordulhatnak hibák, amelyeket lehetőség szerint javítunk. Ezzel együtt a szerzők és szerkesztők nem tekinthetők felelősnek és nem vállalnak garanciát arra, ha bármely az oldalakon található információból hiba vagy tévedés adódik.
Pharmasoft Bt. 2040 Budaörs Nyitra köz 2/2
Mobil: 06 30 9441 349 E-mail: info*pharmasoft.hu
Figyelem, az oldal elsősorban páciensek, betegek tájékoztatására készült! Az itt olvasható információk önmagukban nem alkalmasak diagnózis felállítására. A tünetek észlelésekor forduljon kezelőorvosához! A gyógyszerkészítmények alkalmazásának kockázatáról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
Az oldal szerkesztői a lehető legnagyobb gondossággal jártak el az oldalakon találhatók információk tekintetében. Ennek ellenére előfordulhatnak hibák, amelyeket lehetőség szerint javítunk. Ezzel együtt a szerzők és szerkesztők nem tekinthetők felelősnek és nem vállalnak garanciát arra, ha bármely az oldalakon található információból hiba vagy tévedés adódik.