Terheléses EKG
Hogyan történik a vizsgálat?
A terheléses EKG (elektrokardiogram) során álló helyzetben lévő kerékpárt (un. ergométert) használnak, amelynél a fékező hatás változtatásával növelhető a beteg terhelése. A beteg mellkasára és a végtagjaira elektródokat helyeznek, majd az általuk felfogott impulzusokat a velük összeköttetésben lévő elektrokardiográf nevű készülék felerősíti. A terheléses EKG során mód nyílik az EKG-görbe folyamatos rögzítésére. A terhelés során rendszerint az un. submaximális terhelést végzik, amely a maximális szívérrendszeri teljesítőképesség háromnegyedét jelenti. A terheléses vizsgálatot azonnal meg kell szakítani, ha a betegnél kifejezett vérnyomás emelkedés vagy gyors szívverés, mellkasi fájdalom (angina), heveny nehézlégzés, jelentős EKG eltérés, nagyfokú fáradtság, szédülés, szívritmuszavar jelentkezik. A vizsgálat végzésének feltétele az intenzív betegellátásban járatos belgyógyász vagy szívgyógyász, a megfelelő felszerelés, valamint az újraélesztéshez nélkülözhetetlen eszközök és gyógyszerek jelenléte.
Mire való a vizsgálat és mikor van ilyen vizsgálatra szükség?
A mellkasi fájdalmat (anginás) rohamot gyakran jellegzetes EKG eltérések kísérik. A roham alatt készült EKG bizonyíthatja az anginát, amely súlyos szívkoszorúér bántalomra utal és gyakran a szívizom infarktus előhírnöke. A roham alatt azonban legtöbbször nincs mód EKG elkészítésére, ezenkívül az anginázó beteg nyugalomban végzett EKG-ja gyakran nem kóros. A terhelés során azonban anginás rohamok válthatók ki, és az ilyenkor készült EKG rögzítheti az eltéréseket. A terhelés során észlelt EKG eltérések alapján következtetni lehet a koszorúerek állapotára és ez alapján eldönthető milyen gyógyszeres vagy szívsebészeti kezelést igényel a beteg. A terheléses EKG segítségével lemérhető az alkalmazott gyógyszeres kezelés hatékonysága is.
Mi a teendő a vizsgálat előtt?
A vizsgálat nem igényel különösebb előkészületet, azonban bizonyos gyógyszereket ki kell hagyni a terhelés előtt.
Mi a teendő a vizsgálat után?
A vizsgálat után 1-2 órán át indokolt a beteg orvosi megfigyelése, majd panaszmentesség esetén a szokásos napi tevékenység folytatható, kíméletre nincs szükség.
Milyen veszélyei vannak a vizsgálatnak?
A terheléses EKG során ritkán súlyos szívelégtelenség, vérnyomáskiugrás, életet veszélyeztető szívritmuszavar, szívizominfarktus alakulhat ki. Ezek akár hirtelen halálhoz is vezethetnek.
Vizsgálat helye, információk:
A betegséghez (A-vitamin hiány (Szürkületi vakság, Farkasvakság))) tartozó további laborvizsgálatok:
A terheléses EKG (elektrokardiogram) során álló helyzetben lévő kerékpárt (un. ergométert) használnak, amelynél a fékező hatás változtatásával növelhető a beteg terhelése. A beteg mellkasára és a végtagjaira elektródokat helyeznek, majd az általuk felfogott impulzusokat a velük összeköttetésben lévő elektrokardiográf nevű készülék felerősíti. A terheléses EKG során mód nyílik az EKG-görbe folyamatos rögzítésére. A terhelés során rendszerint az un. submaximális terhelést végzik, amely a maximális szívérrendszeri teljesítőképesség háromnegyedét jelenti. A terheléses vizsgálatot azonnal meg kell szakítani, ha a betegnél kifejezett vérnyomás emelkedés vagy gyors szívverés, mellkasi fájdalom (angina), heveny nehézlégzés, jelentős EKG eltérés, nagyfokú fáradtság, szédülés, szívritmuszavar jelentkezik. A vizsgálat végzésének feltétele az intenzív betegellátásban járatos belgyógyász vagy szívgyógyász, a megfelelő felszerelés, valamint az újraélesztéshez nélkülözhetetlen eszközök és gyógyszerek jelenléte.
Mire való a vizsgálat és mikor van ilyen vizsgálatra szükség?
A mellkasi fájdalmat (anginás) rohamot gyakran jellegzetes EKG eltérések kísérik. A roham alatt készült EKG bizonyíthatja az anginát, amely súlyos szívkoszorúér bántalomra utal és gyakran a szívizom infarktus előhírnöke. A roham alatt azonban legtöbbször nincs mód EKG elkészítésére, ezenkívül az anginázó beteg nyugalomban végzett EKG-ja gyakran nem kóros. A terhelés során azonban anginás rohamok válthatók ki, és az ilyenkor készült EKG rögzítheti az eltéréseket. A terhelés során észlelt EKG eltérések alapján következtetni lehet a koszorúerek állapotára és ez alapján eldönthető milyen gyógyszeres vagy szívsebészeti kezelést igényel a beteg. A terheléses EKG segítségével lemérhető az alkalmazott gyógyszeres kezelés hatékonysága is.
Mi a teendő a vizsgálat előtt?
A vizsgálat nem igényel különösebb előkészületet, azonban bizonyos gyógyszereket ki kell hagyni a terhelés előtt.
Mi a teendő a vizsgálat után?
A vizsgálat után 1-2 órán át indokolt a beteg orvosi megfigyelése, majd panaszmentesség esetén a szokásos napi tevékenység folytatható, kíméletre nincs szükség.
Milyen veszélyei vannak a vizsgálatnak?
A terheléses EKG során ritkán súlyos szívelégtelenség, vérnyomáskiugrás, életet veszélyeztető szívritmuszavar, szívizominfarktus alakulhat ki. Ezek akár hirtelen halálhoz is vezethetnek.
Vizsgálat helye, információk:
A betegséghez (A-vitamin hiány (Szürkületi vakság, Farkasvakság))) tartozó további laborvizsgálatok:
google_ad_client = "pub-4132137900965955";
/* 336x280, létrehozva 2011.04.22. */
google_ad_slot = "6208492877";
google_ad_width = 336;
google_ad_height = 280;
//-->
A programot és az adatbázist készítette:
Pharmasoft Bt. 2040 Budaörs Nyitra köz 2/2
Mobil: 06 30 9441 349 E-mail: info*pharmasoft.hu
Figyelem, az oldal elsősorban páciensek, betegek tájékoztatására készült! Az itt olvasható információk önmagukban nem alkalmasak diagnózis felállítására. A tünetek észlelésekor forduljon kezelőorvosához! A gyógyszerkészítmények alkalmazásának kockázatáról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
Az oldal szerkesztői a lehető legnagyobb gondossággal jártak el az oldalakon találhatók információk tekintetében. Ennek ellenére előfordulhatnak hibák, amelyeket lehetőség szerint javítunk. Ezzel együtt a szerzők és szerkesztők nem tekinthetők felelősnek és nem vállalnak garanciát arra, ha bármely az oldalakon található információból hiba vagy tévedés adódik.
Pharmasoft Bt. 2040 Budaörs Nyitra köz 2/2
Mobil: 06 30 9441 349 E-mail: info*pharmasoft.hu
Figyelem, az oldal elsősorban páciensek, betegek tájékoztatására készült! Az itt olvasható információk önmagukban nem alkalmasak diagnózis felállítására. A tünetek észlelésekor forduljon kezelőorvosához! A gyógyszerkészítmények alkalmazásának kockázatáról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
Az oldal szerkesztői a lehető legnagyobb gondossággal jártak el az oldalakon találhatók információk tekintetében. Ennek ellenére előfordulhatnak hibák, amelyeket lehetőség szerint javítunk. Ezzel együtt a szerzők és szerkesztők nem tekinthetők felelősnek és nem vállalnak garanciát arra, ha bármely az oldalakon található információból hiba vagy tévedés adódik.
