A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | Ö | P | Q | R | S | T | U | Ü | V | W | X | Z

Kórokozók kimutatása és tenyésztése

Hogyan történik a vizsgálat?
A torokból, orrüregből, sebből hosszú pálcika segítségével vesznek mintát venni, melynek a végén steril vatta van. A mintavételt követően a vatta végét előre elkészített tenyésztő edényre (táptalajra) kenik, ahol megfelelő tápanyagok és környezet biztosított a kórokozók szaporodásához.Vizeletnél és székletnél a mintába merített fémkaccsal viszik fel a táptalajra a mintát. Tenyésztést vérmintából és agyvízből is lehet végezni.Az orvos vigyáz arra, hogy a mintavételhez használt eszközök ne érintkezzenek mással, csak a vizsgálati anyaggal. A levett mintákat a feltételezett kórokozó érzékenysége miatt azonnal a szaporodásához ideális környezetbe kell helyezni, nehogy azok hamarabb elpusztuljanak.A kórokozó azonosítását követően szükséges lehet azon gyógyszerek kiválasztása, amelyek hatékonyan tudják azokat elpusztítani.

Mire való a vizsgálat és mikor van ilyen vizsgálatra szükség?
A vizsgálat a fertőzéseket kiváltó kórokozókat mutatja ki. A vizsgálatra akkor van szükség, ha a betegség gyógyításához szükséges a kórokozó ismerete és meg kell tudni, hogy az melyik gyógyszerre érzékeny. A módszerrel csak bakteriális és gombás fertőzést lehet kimutatni: vírusok kimutatására egyéb, speciális módszerek szükségesek. Ez utóbbit rutinszerűen nem végzik.

Mi a teendő a vizsgálat előtt?
Nem szabad a mintavétel helyét fertőtleníteni, tisztítani. Torokváladék vétele előtt két órával a beteg ne egyen és ne igyon. A mintavételig antibiotikumot ne vegyen be a beteg: ha bevette, mindenképpen jelezze az orvosnak, mert meghamisítja az eredményeket.Vizelettenyésztés esetén csak steril edénybe szabad közvetlenül vizelni. Ún. középsugár vizeletet kell produkálni: meg kell várni, amíg az első 10-20 ml vizelet távozik, utána kell az edényt odatartani.

Mi a teendő a vizsgálat után?
A vizsgálat után a szokásos napi tevékenység folytatható, fokozott kíméletre nincs szükség.

Milyen veszélyei vannak a vizsgálatnak?
A legtöbb esetben a vizsgálat veszélytelen. Bizonyos esetekben (pl. agyvíz vizsgálatakor vagy vérből végzett tenyésztéskor) vizsgálat veszélyét a mintavétel jelentheti. Ha a vizsgálat előtt nem tartják be az előírásokat, nem tenyészik ki a kórokozó, ami miatt a hatékony kezelés késhet.

Vizsgálat helye, információk:


A betegséghez (Húgycsőszűkület) tartozó további laborvizsgálatok:
A programot és az adatbázist készítette:
Pharmasoft Bt. 2040 Budaörs Nyitra köz 2/2
Mobil: 06 30 9441 349 E-mail: info*pharmasoft.hu

Figyelem, az oldal elsősorban páciensek, betegek tájékoztatására készült! Az itt olvasható információk önmagukban nem alkalmasak diagnózis felállítására. A tünetek észlelésekor forduljon kezelőorvosához! A gyógyszerkészítmények alkalmazásának kockázatáról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!

Az oldal szerkesztői a lehető legnagyobb gondossággal jártak el az oldalakon találhatók információk tekintetében. Ennek ellenére előfordulhatnak hibák, amelyeket lehetőség szerint javítunk. Ezzel együtt a szerzők és szerkesztők nem tekinthetők felelősnek és nem vállalnak garanciát arra, ha bármely az oldalakon található információból hiba vagy tévedés adódik.

 
.