A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | Ö | P | Q | R | S | T | U | Ü | V | W | X | Z Nyomtat

Agyvérzés és agyi infarktus

Orvosi név:
Haemorrhagias és iszkémiás stroke

BNO kód:
3373

A betegség lényege:
Az agyállományban az érfal betegsége miatt bekövetkezô vérzés vagy az agyi érben képződő vérrög miattt fellépő agyszövet-elhalás.

A betegség oka:
Agyvérzés: Az egyik agyi ér megreped, legtöbbször magas vérnyomás következtében. Érelmeszesedés, autoimmun betegségek és érfejlôdési rendellenességek egyaránt hajlamosítanak rá. A vérzés következtében egyrészt károsodik az ér által ellátott terület, másrészt a kiszivárgó vér nyomja a még ép agyi területeket. Agyi infarktus: az agyi verőérben vérrög (trombus) képződik vagy máshonnan sodródik oda (embólia). Emiatt az ér által ellátott agyterületre nem jut elég tápanyag és oxigén: az idegsejtek pusztulnak. Az éreredetű agyi történések 80%-át agyi infarktus okozza. Agyi infarktusra az érelmeszesedés és a vérrög-képződésre való fokozott készség hajlamosít. A tüneteket az határozza meg, melyik agyterület érintett.

A betegség tünetei:
Hirtelen kezdôdô, erôs fejfájás. Nagy kiterjedésű érintett agyterület esetén gyakori a tudatzavar, a hányinger, hányás, görcsroham és az eszméletvesztés. Kis vérzéseknél és idegszövet-elhalásnál az érintett érszakasztól függôen beszéd-, érzés-, látás-, és/vagy egyensúlyzavar, illetve izomgyengeség (pl. kimegy a beteg lábából az erô, nem tudja felemelni valamelyik kezét) jelentkezik.

Elvégezhető vizsgálatok:
Nagy kiterjedésű vérzés és szélütés esetén a kórtörténet és a beteg fizikális vizsgálata alapján a kórisme legtöbbször egyértelmű. Az orvos az agyi infarktus és az agyvérzés elkülönítésére komputertomográfiás (CT), esetleg magmágeses rezonanciás (MR) vizsgálatot végeztet.

A betegség várható kezelése:
A beteget mentôvel kórházba (lehetôleg szakintézménybe) kell szállítani. A betegséget kiváltó okot - pl. magas vérnyomást - kezelik. Az eszméletlen betegnél ügyelni kell arra, hogy a légutak szabadok legyenek; az energia- és folyadékigényt infúziókkal fedezik. A beteg állapota sokszor intenzív osztályon való ellátást igényel. Agyi infarktus esetén, amennyiben idôben beér a beteg a kórházba, megpróbálják gyógyszeresen feloldani az eret elzáró vérrögöt. A vérrögképzôdés megakadályozása érdekében véralvadásgátló gyógyszereket adnak. Az alapbetegséget - magas vérnyomást, cukorbetegséget, szívbetegséget - kezelik. Az agyi infarktusra való hajlam megelőzése érdekében véralvadás-gátló gyógyszereket, az agyvérzés megakadályozására vérnyomáscsökkentőket kell szedjen a veszélyeztetett ember.

Javaslatok:
A betegség megelôzése érdekében a hajlamosító kockázati tényezôk egy részével (dohányzás, magas vérzsírszint, cukorbetegség, magas vérnyomás) szemben az életmód megváltoztatásával részben védekezhet. Az orvos által elôírt módon, rendszeresen szedje vérnyomáscsökkentô gyógyszereit, függetlenül attól, hogyan érzi magát: a magas vérnyomás az esetek többségében nem okoz a szövôdmények kialakulásáig panaszokat. Nagyon fontos a beteg lelkiismeretes ápolása. Ügyelni kell arra, hogy megelôzzék a felfekvéseket, illetve, hogy a beteg széklet- és vizeletürítése rendszeres legyen. A rehabilitációs kezelést - elsôsorban a gyógytornát - minél elôbb kezdjék el. A tünetek nagyon lassan fejlôdnek vissza, ami mind a beteg, mind a hozzátartozók türelmét egyaránt próbára teszi. A nyugodt, segítôkész otthoni környezet gyorsítja a gyógyulást.

A betegség várható lefolyása:
Magyarországon évente mintegy 8000 ember esik át agyvérzésen és 32000 agyi infarktuson. Nagy kiterjedésű vérzés esetén rosszabbak a túlélési esélyek. A tünetek visszafejlôdése az érbôl kilépett vér felszívódásával párhuzamos. A gyógyulás sebességét az érintett agyterület elhelyezkedése és kiterjedése, valamint a rehabilitáció egyaránt meghatározzák.

Labor és diagnosztikai vizsgálatok:
A programot és az adatbázist készítette:
Pharmasoft Bt. 2040 Budaörs Nyitra köz 2/2
Mobil: 06 30 9441 349 E-mail: info*pharmasoft.hu

Figyelem, az oldal elsősorban páciensek, betegek tájékoztatására készült! Az itt olvasható információk önmagukban nem alkalmasak diagnózis felállítására. A tünetek észlelésekor forduljon kezelőorvosához! A gyógyszerkészítmények alkalmazásának kockázatáról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!

Az oldal szerkesztői a lehető legnagyobb gondossággal jártak el az oldalakon találhatók információk tekintetében. Ennek ellenére előfordulhatnak hibák, amelyeket lehetőség szerint javítunk. Ezzel együtt a szerzők és szerkesztők nem tekinthetők felelősnek és nem vállalnak garanciát arra, ha bármely az oldalakon található információból hiba vagy tévedés adódik.

 
.