Próbareggeli (Gyomorsav szekréció vizsgálat)
Hogyan történik a vizsgálat?
A vizsgálat éhgyomorra, legalább 12 órás éhezést követően történik. A gyomorszondát az orron vagy a szájon keresztül a nyelőcsőbe, majd a gyomorba vezetik. Időnként a szonda helyzetét röntgenátvilágítással is le kell ellenőrizni. Az éhgyomri alap (bazális) gyomornedv termelődést (szekréciót) 2-4 alkalommal 15 perces időszakokban leszívják és összegyűjtik. Ezt követően gyomorsav szekréciót fokozó anyagot (pentagasztrint) adnak be a betegnek bőr alatti injekció formájában, majd 4-6-szor 15 perces frakciókban gyűjtik a gyomornedvet. Ezekből meghatározzák a maximális szekréciós értéket valamint a savtermelés csúcsértékét.
Mire való a vizsgálat és mikor van ilyen vizsgálatra szükség?
A vizsgálat csak tájékozódó jellegű, az utóbbi időben sokat vesztett jelentőségéből, korlátozott értéke van a kórismézésben. A gyomorsav szekréció vizsgálata a következő kórképekben megfontolandó: megmagyarázhatatlanul gyakran újraképződő gyomor vagy nyombél fekély esetén (azonban a fekélybetegség rutin eseteiben felesleges a meghatározás); a fekély miatt végzett sebészeti kezelés módjának megválasztásakor és az eredmény ellenőrzésékor; igen kifejezett savtermelést fenntartó (rendszerint hasnyálmirigy) daganat gyanúja esetén; vészes vérszegénység gyanújakor a teljes savhiány igazolásához.
Mi a teendő a vizsgálat előtt?
A vizsgálat éhgyomorra, legalább 12 órás éhezést követően történik.
Mi a teendő a vizsgálat után?
A vizsgálat után a szokásos napi tevékenység folytatható, kíméletre nincs szükség.
Milyen veszélyei vannak a vizsgálatnak?
A vizsgálat során a gyomorszonda a betegnek időnként kényelmetlenséget, hányingert, akár hányást is okozhat. Az elhúzódó vizsgálat a beteg részéről nagy türelmet igényel. A gyomorsav szekréciót fokozó injekció (pentagasztrin) veszélytelen és nincs mellékhatása, azonban a régebben alkalmazott hisztamin gyakran akár életveszélyes allergiás túlérzékenységi reakciót is okozhat, ezért ma már igen ritkán alkalmazzák.
Vizsgálat helye, információk:
A betegséghez (B12 vitamin hiányos vérszegénység) tartozó további laborvizsgálatok:
A vizsgálat éhgyomorra, legalább 12 órás éhezést követően történik. A gyomorszondát az orron vagy a szájon keresztül a nyelőcsőbe, majd a gyomorba vezetik. Időnként a szonda helyzetét röntgenátvilágítással is le kell ellenőrizni. Az éhgyomri alap (bazális) gyomornedv termelődést (szekréciót) 2-4 alkalommal 15 perces időszakokban leszívják és összegyűjtik. Ezt követően gyomorsav szekréciót fokozó anyagot (pentagasztrint) adnak be a betegnek bőr alatti injekció formájában, majd 4-6-szor 15 perces frakciókban gyűjtik a gyomornedvet. Ezekből meghatározzák a maximális szekréciós értéket valamint a savtermelés csúcsértékét.
Mire való a vizsgálat és mikor van ilyen vizsgálatra szükség?
A vizsgálat csak tájékozódó jellegű, az utóbbi időben sokat vesztett jelentőségéből, korlátozott értéke van a kórismézésben. A gyomorsav szekréció vizsgálata a következő kórképekben megfontolandó: megmagyarázhatatlanul gyakran újraképződő gyomor vagy nyombél fekély esetén (azonban a fekélybetegség rutin eseteiben felesleges a meghatározás); a fekély miatt végzett sebészeti kezelés módjának megválasztásakor és az eredmény ellenőrzésékor; igen kifejezett savtermelést fenntartó (rendszerint hasnyálmirigy) daganat gyanúja esetén; vészes vérszegénység gyanújakor a teljes savhiány igazolásához.
Mi a teendő a vizsgálat előtt?
A vizsgálat éhgyomorra, legalább 12 órás éhezést követően történik.
Mi a teendő a vizsgálat után?
A vizsgálat után a szokásos napi tevékenység folytatható, kíméletre nincs szükség.
Milyen veszélyei vannak a vizsgálatnak?
A vizsgálat során a gyomorszonda a betegnek időnként kényelmetlenséget, hányingert, akár hányást is okozhat. Az elhúzódó vizsgálat a beteg részéről nagy türelmet igényel. A gyomorsav szekréciót fokozó injekció (pentagasztrin) veszélytelen és nincs mellékhatása, azonban a régebben alkalmazott hisztamin gyakran akár életveszélyes allergiás túlérzékenységi reakciót is okozhat, ezért ma már igen ritkán alkalmazzák.
Vizsgálat helye, információk:
A betegséghez (B12 vitamin hiányos vérszegénység) tartozó további laborvizsgálatok:
google_ad_client = "pub-4132137900965955";
/* 336x280, létrehozva 2011.04.22. */
google_ad_slot = "6208492877";
google_ad_width = 336;
google_ad_height = 280;
//-->
A programot és az adatbázist készítette:
Pharmasoft Bt. 2040 Budaörs Nyitra köz 2/2
Mobil: 06 30 9441 349 E-mail: info*pharmasoft.hu
Figyelem, az oldal elsősorban páciensek, betegek tájékoztatására készült! Az itt olvasható információk önmagukban nem alkalmasak diagnózis felállítására. A tünetek észlelésekor forduljon kezelőorvosához! A gyógyszerkészítmények alkalmazásának kockázatáról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
Az oldal szerkesztői a lehető legnagyobb gondossággal jártak el az oldalakon találhatók információk tekintetében. Ennek ellenére előfordulhatnak hibák, amelyeket lehetőség szerint javítunk. Ezzel együtt a szerzők és szerkesztők nem tekinthetők felelősnek és nem vállalnak garanciát arra, ha bármely az oldalakon található információból hiba vagy tévedés adódik.
Pharmasoft Bt. 2040 Budaörs Nyitra köz 2/2
Mobil: 06 30 9441 349 E-mail: info*pharmasoft.hu
Figyelem, az oldal elsősorban páciensek, betegek tájékoztatására készült! Az itt olvasható információk önmagukban nem alkalmasak diagnózis felállítására. A tünetek észlelésekor forduljon kezelőorvosához! A gyógyszerkészítmények alkalmazásának kockázatáról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
Az oldal szerkesztői a lehető legnagyobb gondossággal jártak el az oldalakon találhatók információk tekintetében. Ennek ellenére előfordulhatnak hibák, amelyeket lehetőség szerint javítunk. Ezzel együtt a szerzők és szerkesztők nem tekinthetők felelősnek és nem vállalnak garanciát arra, ha bármely az oldalakon található információból hiba vagy tévedés adódik.